No stru land
artiști / artists:
Adorjáni Márta, Miklósi Dénes (Cluj)
Kispál
Ágnes Evelin, Kispál Attila, Wanek Ferenc (Sfântu Gheorghe)
Bartha József , Larisa David, Fekete Zsolt, Monotremu, Cristi
Pogăcean (Târgu Mureş)
curatori / curators:
Bartha József & Laura Borotea
Despre proiect
„O experienţă determinantă a omului de azi este că cele mai importante creaţii culturale se nasc acolo unde creatorii sunt capabili să facă diferenţa între coloratura locală şi provincialism, unde sunt gata să depăşească închistarea, mimarea folclorului şi naţionalismul și să găsească calea spre sentimente şi viziuni mai complete, care îmbogăţesc inclusiv propriile tradiţii culturale. Există situaţii în care evitarea izolării în propria cultură este înlesnită şi de alte culturi locale, de relaţii personale şi colegiale. Este cazul Transilvaniei, unde artiştii au învăţat să privească problema izolării şi a deschiderii spre lume laolaltă cu alternativele opresiunii culturale şi a colaborării creatoare. De aici provine înţelegerea faptului că însăşi culorile locale sunt variate, chiar dacă problemele intrinsece sunt asemănătoare. Astfel, preţuirea couleur locale-ului înseamnă atât receptivitatea pentru detalii, specificităţi şi diferenţe, cât şi respingerea intoleranţei şi agresivităţii faţă de acestea. Artistul adevărat trăieşte şi creează în această receptivitate, de aceea este capabil să creeze noi vibraţii ale intelectului şi noi structuri ale semnificaţiilor. Ce înseamnă deci căutarea, redescoperirea petei de culoare locală în viziunea unui grup de artişti din Transilvania? La prima impresie, poate faptul că privirea artiştilor găseşte lesne inspiraţie în elementele divizării culturale şi a convieţuirii forţate româno-maghiare? Într-o situaţie de inventar, de predare-primire a schimbările de putere istorice? În segregare, în expropierea culturii de către putere? Este într-adevăr aşa, dar ei nu fac toate acestea în spiritul unui activism strident, ci sunt capabili să privească cu distanţare ironică, să valorifice aceste tensiuni pentru generarea unor plusuri de semnificaţie creative. Tonalitatea „nonpolitică”, „ci doar artistică” se manifestă şi în faptul, că invocarea şi căutarea coloraturii locale are nenumărate aspecte personale, de căutare şi reprezentare a eu-lui, respectiv de abordare a realităţii imaginii ca mediu primar...”. Este aşadar de înţeles, dacă această temă nu este de ignorat pentru artiştii expozanţi transilvăneni, dintre care o parte au participat deja, în noiembrie 2002, la expoziţia Couleur Locale 1, organizată la Galeria din Cetatea Medievală din Târgu Mureş, iar o altă parte în cadrul Couleur Locale 2, organizată în noiembrie 2013 de Fundaţia ARTeast la Galeria B5 Studio din Târgu Mureş și itinerată apoi la Magma Contemporary Medium din Sfântu Gheorghe. Ungvári-Zrínyi Imre
A projektről
A ma emberének meghatározó élménye, hogy jelentős kulturális alkotások ott születnek, ahol az alkotók képesek elkülöníteni a helyi színeket a provincializmustól, készek meghaladni a belterjességet, a népieskedést és nacionalizmust, hogy utat találjanak teljesebb, saját kulturális hagyományaikat is gazdagító életérzések és világlátások felé. Vannak helyzetek, amikor a saját kultúrába való bezárkózás elkerülését más helyi kultúrák és velük való személyes és kollegiális kapcsolatok is segíti. Ilyen hely Erdély is, ahol bezárkózás és világra nyitottság kérdését a művészek megatnulták együtt látni a kulturális elnyomás és az alkotó együttműködés alternatíváival. Ebből adódik annak a megértése, hogy a helyi színek maguk is sokfélék, akkor is, ha a bennük rejlő problémák hasonlóak. Így a couleur locale megbecsülése a részletekre, a különlegességre és másságokra való fogékonyságot is jelenti csakúgy, mint az ezzel szembeni türelmetlenség és aggresszivitás elvetését. A valódi művész ebben a fogékonyságban él és alkot, ezért képes új értelemrezdülések és jelentés-szerkezetek megteremtésére. Mit jelent tehát a helyi színfolt keresése, újrafelfedezése egy erdélyi fiatal és középgenerációs képzőművészekből álló csoport látásmódban? Első benyomásra talán azt, hogy a művészek tekintete könnyen talál ihletet a román-magyar kulturális megosztottság és kényszerű együvétartozás, a történelmi hatalomváltásokkal járó átadásátvétel leltári helyzete, a szétválogatás vagy a kultúra hatalmi kisajátításának mozzanataiban? Valóban így van, de mindezt nem valamiféle harsány aktivizmus jegyében és az „üdvözítő célratartás” kíméletlenségével teszik, hanem képesek egyszersmind ironikus távolságtartással szemlélni, kreatív jelentéstöbbletek generálására kiaknázni az ebben rejlő feszültséget. A „nem-közéleti”, „csak művészi” hangnem érvényesül abban is, hogy a lokális színezet keresésének és megidézésének számtalan személyes, énkereső és én-megjelenítő, illetve a képi realitást elsődleges médiumként kezelő apektusa van....” Érthető tehát, ha ez a téma nem mellékes a kiállító erdélyi képzőművészek számára, akik egy része már 2002 novemberében részt vett a Marosvásárhelyi Várgalériában rendezett Couleur Locale 1 kiállításon is, más részük pedig a Couleur Locale 2-n, amelyet 2013. novemberében az ARTeast Alapítvány rendezett Marosvásárhelyen a B5 Studiógalériában és vándorkiállításként bemutatták Sepsiszentgyörgyön a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben is. Ungvári Zrínyi Imre
About project
One determinin experience of the contemporary man is that the most important cultural creations are born where creators are capable of drawing the difference between local flavour and parochialism, where they are ready to overcome the insularism, the folklore-mimicking, and the nationalism and find their way to more encompassing feelings and visions which enrich their own cultural traditions. There are cases when avoiding becoming isolated in one’s own culture is facilitated by other local cultures, by personal and work-related relationships. This is the case of Transilvania, where artists learned to regard the issue of isolation and the need to open themselves to the world alongside their alternatives: cultural oppression and creative cooperation. Hence the understanding of the fact that local flavours themselves are diversified, even if the inner problems are similar. As such, cherishing the “couleur locale” implies both a susceptivity to details, specificities, and differences, and rejecting intolerance and aggressivity towards them. The true artist lives and creates within this susceptivity, and that is why they are capable of creating new vibrations of the intellect and new meaning structures. What is, then, the search for and the discovery of the local flavour in the mind of a group of artists from Transilvania? At a first glance, maybe the fact that the artists’ eyes find inspiration effortlessly in the elements of the cultural divide and of the forced cohabitation of Romanian and Hungarian ethnics? In a situation similar to the acceptance-delivery of an inventory of historic power shifts? In the segregation, the expropriation of culture by the authority? Yes, but they do not do all this in the name of some loud activism, but rather are capable of ironically distancing themselves, capitalizing these tensions to create benefits of creative meaning. The `nonpolitical`,` merely artistic` tone is apparent in the fact that referencing and chasing local flavour has innumerable personal aspects, of exploring and expressing one’s ego, and of approaching the reality of image as primary medium. […] As such, it is understandable if this subject matter is not to be ignored for the Transilvania artists exhibiting here, some of whom were present, in November 2002, in the show `Couleur Locale 1`, organized by the Mediaeval Fortress Gallery in Târgu Mureș and some in `Couleur Locale 2`, organized in November 2013 by ARTeast Foundation at `B5 Studio` Gallery in Târgu Mureș and afterwards itinerated at Magma Contemporary Medium in Sfântu Gheorghe. Ungvári-Zrinyi Imre
TÂRGU MUREȘ
GALERIE IMAGINI / IMAGE GALLERY
Couleur Locale 3
